Ki gondolta volna, hogy Traian Basescu még egyszer visszahozza a PD-L-t? Márpedig visszahozza, hacsak valamilyen csoda folytán az ellenzék nem tér magához. Nem sok jelét adta eddig, hogy képes lenne rá, vagy akarná.
Az alkotmánymódosítási javaslat iskolapéldája annak, hogyan kovácsolhat valaki előnyt a hátrányából.
Néhány észrevétel az államfő által előterjesztett alkotmánymódosítás kapcsán. A 61. szakasszal kezdem, ahol “akcióba lép” a népakarat. A második bekezdés az újdonság – kimondja, hogy a parlament egyetlen házból áll. Eddig tiszta és világos.
A 62. szakasz (3. bekezdés) korlátozza a honatyák számát. Nem megállapítja, csupán korlátozza. A létszám nem haladhatja meg a háromszázat. A pontos szám megállapítását nagyvonalúan a választási törvényre bízza, vagyis a mindenkori parlamenti többségre.
Ha a többség úgy találja előnyösnek, hogy megyénként egy képviselő legyen – vagy három, vagy öt -, annyit állapít majd meg. Persze nehezen elképzelhető olyan párt, amelyik jószántából ne a felső határ felé tolná a lécet. De visszaélni másként is lehet. Akadhat olyan párt, amely egy jövendő kampányban újfent zászlajára tűzi a honatyák számának a csökkentését. (Eddig se kellett volna hozzá alkotmánymódosítás, de most már erre külön felhívták a figyelmet.)
Ahogy csökken a képviselők száma, úgy nő a – nem magyar – kisebbségi képviselők jelentősége. Számarányuk a jelenlegi 471 fős törvényhozásban 3,8 százalékos. Ha a honatyák száma 300 főre csökken (vegyük a maximumot), a kisebbségiek aránya kereken hat százalékra nő. Könnyűszerrel helyettesíthetik az RMDSZ-t, amelynek 6,8 százaléka van (és lesz várhatóan, ha újra bejut a parlamentbe).
A 63. cikkely 5. bekezdése nem új, a megtartásával előálló helyzet viszont nagyon is. A törvényjavaslatok vitája a választások után felálló parlamentben folytatódik. Az ám, de honnan? Jelen pillanatban külön bizottság elemzi például, mihez lehet kezdeni a kisebbségi törvénnyel, holott a tervezet jegelése óta a parlamentnek csak az összetétele változott – az is csak részben -, a szerkezete ugyanaz, mint 2008 előtt. Mi történik, ha az egyik ház megszűnik? Az egyszerűség kedvéért maradjunk a kisebbségi törvénynél: Ha egy ház lesz, hova kerül a képviselőház kisebbségügyi bizottságából a tervezet? És milyen formában? Figyelembe veszik a képviselők által már elfogadott módosításokat? Hát a szenátorok negatív szavazatát?
(Csak a könnyebbség kedvéért feltételezem, hogy az alkotmány módosítása csak idő kérdése. Nyilvánvaló, hogy az államfő eszközként használja a jövő évi kampány tematizálására és az ellenzék defenzívába kényszerítésére. Arra se vennék mérget rá, hogy az ellenzék nem megy bele a játékba.)
