Szűrőként működik a szociális háló

Évről évre szociálisan rászorulók tömegeitől vonják meg a segélyt Romániában adóhátralék miatt. Az intézkedés azokat érinti, akik családi pótlékban, gyermeknevelési segélyben vagy alapbérben részesülnek, de a legkeményebben utóbbiakat sújtja, hiszen ők semmilyen más jövedelemmel nem rendelkeznek.

A szociális ügynökség (ANPIS) adatai szerint január végén 123 ezer személy jogosultságát függesztették fel a december végi tartozások miatt. A döntést a munkaügyi és szociális minisztériumban hozzák meg a polgármesteri hivataloktól beküldött adatok alapján. A legújabb összesítés alapján újabb 9373-al bővült a segélytől megfosztottak száma. Pontosabban az első körben csak felfüggesztik a juttatást. Aki öt hónapon belül törleszti az adósságát, az megkapja visszamenőleg is a segélyt, a többiek végleg kikerülnek a jogosultak közül.

A kormány összesítése szerint január végén 241.185-en részesültek alapbérben. Valamivel többen, 259.341-en kaptak kiegészítő családi pótlékot. Ezt azok a családok igényelhetik, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 530 lejt (37 ezer forintot). Holott a 20 milliós Romániában a foglalkoztatottak száma alig haladja meg a négymillió főt, és a Világbank becslései szerint a lakosság ötöde a szegénységi küszöb alatt él.

– Valóban rendkívül, azt is mondhatnám meglepően alacsony az alapbéresek és a pótlékban részesülők aránya. Teljesen nyilvánvaló, hogy valami miatt a jogosultak tömegei nem igényelnek segélyt – értékelte a helyzetet lapunknak Kerekes Károly képviselő, aki parlamenti képviselőként 1990 óta foglalkozik szociális kérdésekkel.

Romániában 2001-ben vezették be az államilag garantált alapjövedelmet, azonban az évek során végrehajtott törvénymódosítások rászorulók millióit zárták ki a segélyezettek köréből. Az adóhátralék felvétele a jogosultsági kritériumok közé csupán az utolsó csapás volt, amely – 2012-es bevetésekor – hatalmas lyukat „ütött” a szociális hálón.

A bürokrácia lehet az egyik oka, hogy rászorulók tömegei nem igényelnek támogatást. A hivatal 23(!) különféle iratot kérhet z alapbérért vagy kiegészítő családi pótlékért folyamodótól. Ezek beszerzése időbe, gyakran pénzbe is kerül. Egy-egy bizonylatért be kell menni a megyeszékhelyre, bizonyos esetekben pedig közjegyző által hitelesített nyilatkozatra is szükség lehet. További kiadást jelent az iratok fénymásolatának elkészítése. Az átlagpolgárnak az 5-10 lejes kiadás meg sem kottyan, de a szegényebbjének az összeg ugyanennyi kenyérnek az árát jelenti.

A papírhalmot kiváltaná, ha összekötnék a különböző hivatalok számítógépeit, de a hálózatok egyelőre az egyes intézményen belül is csak ritkán működnek zökkenőmentesen. Hiába van Romániának arányosan a legtöbb informatikusa Európában egy frissen megjelent statisztika szerint…

A rászorulókra a legnagyobb csapást a 2008-2012 között kormányzó jobboldali kabinet mérte azzal, hogy a segélyek folyósítását a helyi adók kifizetéséhez kötötte. Az intézkedés alapján 2013-ban több mint tízezer segélyezett jogosultsága szűnt meg. Arról nem készül kimutatás, hogy hányan nem tudják benyújtani a kérelmüket adóhátralék miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert képtelenek megfinanszírozni az igényléshez szükséges kiadásokat, például nincs pénzük utazni, vagy közjegyzőre.

Utóbbiakon az sem segítene, ha 800 lejre emelnék a jövedelemhatárt a kiegészítő családi pótlék esetében, amint azt Claudia Boghicevici, az ellenzéki Demokrata-liberális Párt (PDL) képviselője javasolta. Tavaly a kormány a másfélszeresére növelte a limitet, de a jogosultak köre csak elvben bővült, a segélyezettek száma gyakorlatilag változatlan maradt.

Amúgy Romániában (is) valóságos legendák keringenek a szociális segélyekből gyűjtött vagyonokról, de az ANPIS kimutatása szerint a folyósított alapbér összege januárban átlagosan 231 lej (15.000 forint) volt, a kiegészítő családi pótléké pedig 80 lej (5.300 forint).

Románia évente 1,1 milliárd eurót, a GDP-je kevesebb több mint egy százalékát fordítja segélyekre, miközben a lakosság több mint 22 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

Népszabadság, 2014. június 22.

Reklámok

2 comments

  1. Visszajelzés: A neoliberális politika és a dolce farniente – Transindex | EuroCom - Romániai Sajtófigyelő

  2. Visszajelzés: Szőcs Levente: A neoliberális politika és a dolce farniente - a szem

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: